Az úgy van, hogy valószínűleg hozzászoktam már a tumultuózus jelenetekhez Koreában, így egy kicsit sem idegesített az ezüstvasárnapi tömegnyomor az Árkádban. Talán még hülyének is néztek kissé, amikor idült félmosollyal a szájam sarkában mászkáltam az utcán. Mert hogy az van, amire vágytam Ázsiában. Bár ideges, vibráló, kaotikus és zsúfolt, de igazi KARÁCSONYI HANGULAT!!! )))))
Kövér girlandok mindenütt, villódzó fényfüzérek a korlátokon, színes karácsonyfák az üzletekben. A karácsonyi bódékból forralt bor illata száll, és a sok ízléstelen bóvli mellett szépséges kézzel készített ajándékokra és díszekre is bukkan az ember. Csudajó bejárni mindent a Lányommal, aki – nagy örömömre – ragaszkodik ahhoz, hogy mikulás sapkát vegyünk. Egy újonnan nyílt Tchibo kávézóban isteni túrótortát és fahéjas ünnepi kávét teszünk magunkévá. Aztán rohanunk a moziba, hogy megnézzük a Harry Potter legújabb részét. Egyszer élünk, tehát hatalmas adag pattogatott kukorica, csoki és kóla dukál a film mellé, mint a régi szép időkben.
Emlékszem, Harry Potter kalandjait akkor kezdtük el nézni, amikor Bia kicsi volt, de már akkora, hogy megértette, átélte a történetet. Vele együtt nőtte ki magát a mese, nőttek fel a főhősök is. Mindig imádtuk ezeket a kalandokat, mint minden univerzum teremtő mesét. Így tartozik hozzá szorosan a lányom gyerekkorához az összes nagy-nagy történet; a Gyűrűk ura, a Csillagok háborúja, Narnia krónikái... A legfantasztikusabb együttlétek voltak azok, amikor olvastuk, megnéztük, átéreztük ezeket a történeteket, majd eljátszottuk újra és újra, társasjátékot csináltunk belőle, továbbszőttük, és együtt sírtunk és nevettünk az eseményeken.
Azt kértem a Lányomtól, hogy soha ne szűnjön meg szeretni ezeket a fantasztikus kalandokat, és az örök meséket a Jóról és a Rosszról. Nem is értette, hogy én hogyan értem...:) Biztosított arról, hogy mindig ilyen marad, és azzal a lendülettel elhatározta, hogy legközelebb megnézzük együtt a Tron: Örökség című filmet. (ami – mellesleg – az én fiatal korom nagy legendája volt. :) )
Isten hozott az oldalamon! Amit mondani szeretnék, az teljes átfedésben benne van a mottóban. Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Simone Weil csodálatos gondolatát egykori mentorom, Schäffer Erzsébet hagyta rám. Eddigi életem során kegyes volt hozzám a Sors, és csodálatos élményekkel ajándékozott meg, melyeket 
Határozottan jól állnak nektek ezek a mikulás satyekok!:)Amúgy olyanok vagytok, mint két tojás!Hihetetlen mire képesek ezek a gének!:)
VálaszTörlésA közös mozi nagyon jóóó dolog, anyukámnak az egyik karácsonyi ajándéka lesz most a My mom (Long visit) című koreai film.Szépen csinálok hozzá magyar feliratot és együtt fogjuk megnézni.Gyönyörű film anya-lánya kapcsolatról, persze rossz a vége,mint a legtöbb koreai mozinak, de nekem nagyon tetszik így is!:)
Manna, én ezt a filmet nem merem megnézni. Elég szomorkás, de gyönyörű, lassú folyású, elégikus film. Nagyon klassz dolog, hogy megnézed anyukáddal, nem nagyon hallottam mostanában, hogy valaki az ismerőseim közül ilyen szép ajándékot adna a szüleinek, - az együtt töltött értékes időt.
VálaszTörlés