Happy hangover...!

Tegnap elég szépen lezuhantam a gödör mélyére, - kicsúszott a lábam alól a talaj, beszippantott az örvény, megzuhantam, kiborultam, majdnem totális kollapszust értem el, kis időre feladtam a küzdelmet, besokalltam, szétestem – és még sorolhatnám az allegóriákat, szimbólumokat, zsargont (mellesleg: milyen frankó a magyar nyelv, hogy ennyi kifejezése van egy elcseszett állapotra...! J)... De felesleges. Mindenki tudja, miről van szó, mert esélyes, hogy legtöbbünk át is élte. Amit írni akarok, az az, hogy elképesztő tanulsággal szolgált a tegnapi nap, és ezt abszolut nem pejoratív értelemben mondom. Sőt.

Jelentem, ma megvirradt az a bizonyos „új nap”, és amiként gondoltam, minden rendben van.  A tegnapi nap homálya, a tegnapi „mira” démonjai köddé váltak a szikrázó napsütésben. Egy, de csak egyvalamit rovok fel magamnak: óriási nagy baromság volt nekem, egy antialkoholistának azt gondolni, hogy az alkohol nem bosszulja meg magát. Olyan rosszul vagyok fizikailag, mint egy lakodalmas kutya... J (... és hát mondjátok meg, Gyakorlott Mesterek, valóban ilyen zsigeri undort érez a ’másnapos’ (???) ember, ha csak pusztán az italokra gondol vagy látja az üvegeket, netán érzi a szagot...? És normális az, hogy ilyenkor az ember annyi vizet iszik, mint egy gödény...??? És ki az a hülye, aki kitalálta azt, hogy „kutyaharapást szőrivel”....? :D)

Mindenki másként éli meg a válságát. Van ki tombol, káromkodik, van ki introvertáltan magába zuhan. Van ki csak sírdogál, van aki káromkodik és bűnbakot keres. Van aki legyint egyet,  és csak felidegesíti és hamar túlteszi magát rajta. Van ki naplójába írja bele, van aki kikiabálja a közösségi fórumokon. Van, aki haveroknak beszéli ki, van aki leissza magát a sárga földig... bárhogyan is történik a feldolgozás, azért hibáztatni senkit nem lehet. És ahogy ma visszaolvastam azokat az üzeneteket és gondolatokat, melyeket az ismerőseimtől kaptam, úgy érzem, hogy a lehető legjobb dolog volt, ami történt velem. Idemásolom egy részüket, a teljesség igénye nélkül, anonimitással, az érintettek utólagos engedélyével. Érdemes elolvasni, mert nagyon tanulságos. Nekem legalábbis az volt.

A tegnapiakból, amikor beütött a ’krach’ :) :

"szólj, ha vigyek piát. nem viccelek. most látom, mi van..."

"...na, akkor, ha mégis úgy érzed, ne szégyelld, még kb 30 percig itt vagyok és alakítok az estémen, és nem kell ám túlkombinálni semmit... vigyázz magadra.  take care"

"jól van, vigyázz magadra, küldök egy headbanger dalt, hangosítsd fel és képzeld oda magad 2.01-nél, ja és ne szégyellj semmit a négy fal között. úgy értem, SEMMIT!"

"Drága Mira! Csak ámélkodok, hogy a mindig pozitív ls optimista ember, vajon miért írhat a facebook üzenőfalra olyanokat, amiket ír. Mi a baj? Rossz olvasni, amiket kiírtál. :( Puszi"

"Dobsz egy teliszámot felhívlak, már ha akarsz csacsogni. Itt az enyém. (...)  jól van tudom, hogy nem vagy ilyen, azért is ajánlottam fel a kukám... Szíjjál be, aludd ki magad osztszóljhakihúzzalak, és ha fecseghetnéked van ott a számom"

"Szia Drága!
Nagy baj lehet, ha már csak az alkoholban bízol, h feledni tudj!!!csak akkor jó, ha nem vagy egyedül. mert, ha egyedül iszogatsz csak rosszabb lesz!!! Én ilyenkor beteszem a hangulatomhoz illő kedvenc számaimat feltekerem és elkezdek hangosan énekelni aztán bőgni aztán más számok után nézni és megint bőgni. és egyszer csak kiszárad a könnycsatornám és nem jön több könny:-)) de a legjobb az lenne, ha jól áthívnál magadhoz pár olyan embert akikkel szívesen vagy és leülnétek társasozni!!! nekem az is szokott segíteni!!:-) Tudom semmihez nincs kedved......de megpróbálhatnád!!
Amúgy olyan furi, h Te is ennyire magadba tudsz fordulni. Te aki egy ERŐS, OKOS, és BÖLCS nő vagy!!! Igaz nem ismerjük egymást annyira, de nekem ilyennek tűnsz azokból amiket írsz! Gondolom nagyon utálod, h mindenki ezt hiszi és, h azért mert Te tényleg az vagy attól Neked még nem lehetnek rossz napjaid? de igen lehetnek, hisz ember vagy tele érzésekkel!!!Úgyh ez teljesen normális!!! mi lenne, ha olyan szavakkal idézetekkel gyógyítanád magad mint ahogy másokat szoktál amikor maguk alatt vannak?? Bár másnak mindig egyszerűbb segíteni!!
Bocsi, h megosztottam Veled ezeket a gondolatokat, de úgy éreztem talán nem lesz gond belőle:-)
Az a baj az iszogatással, hogy másnapra naggggyon nem lesz jó:-))"

"Ne add del drága, mert Te fontos voltál nekem. Most is az vagy, csak lehet, már nem fogjuk látni egymást. Mindig mikor rossz a kedved volt a cégnél, és mások nem értették, hogy mi a bajod, akkor magamban azt gondoltam, bárcsak ilyen barátnőm/feleségem lenne. Én mindig is úgy éreztem meg tudnálak érteni, és tudnék bánni veled, tudnám mikor mire van szükséged. Úgyhogy csak fel a fejjel, amúgy nekem is elegem van mindenből...tudod..."

"Mondhatok azaz irhatok valamit priviben? Na jó hát ez meglehetősen hülye kérdése, mert már írom is... nagyon de nagyon nyomrultúl vagyok mostanság,...DE és itt jön ez a csodálatos két betűs szó... rengeteg embernek jutott eszébe -na jó a facebook segített egy kicsit- hogy nekem szülinapom van. Így azt a döntést hoztam, miközben majszolom a vajas kenyeret ebédre, hogy márpedig a szépre és a jóra fogok gondolni a nehéz pillanatban, mert tuti találok valamit a kis agyam elrejtett zugában amitől ha nem is fakadok nevetésre de legalább elmosolyodom és akkor már egy fokkal jobb:)
Légyszíves keres valamit, és biztos vagyok bennem, hogy találsz is, valami olyat mitől el fogsz mosolyodni! :))))
Ha kell küldök egy viccet is :)
Sok puszi és egy hatalmas nagy ölelés Tőlem Neked :))"

"Szia! Valahogy én is ebben a lelkiállapotban vagyok, amelyben te is lehetsz. Nekem tele a piás szekrény. Válogathatok, de sajnos tudom, hogy holnap újra fel kell ébredni és szembe kell nézzek a tényekkel. Azért annyit mondhatok, hogy szerencsére nem a családommal vagy a párkapcsolatommal van gondom, csak egész egyszerűen a világgal. Vajon miből meríthetünk energiát? Remélem neked is sikerül kilépni ebből a lelki gödörből. Ha segíteni kell, csak szólj, szívesen megyek és segítek. Talán, mint lelki társ. Azért követem az életed alakulását, pedig nagyon különbözőek vagyunk! Kitartás! Veled vagyok."

"Meli, igazán akkor fogod majd fel annak az értékét, hogy élhetsz - bármilyen szar körülmények között - , ha egyszer szembekerülsz vele, hogy akár már holnap game over.... ugye tudod, miről beszélek? Azóta a legapróbb dolgoknak is tudok örülni, mégha néha úgy is érzem, hogy éppen egy szartengerben fuldoklok :) (bár most nem érzem így, szerencsére)  ... nincs harag, én sok ilyen állapoton túl vagyok már....soha nem olvasom senki fejére azt, amit én is elkövetek....kitartás, pihend ki magad, azt tudod, hogy sokan szeretünk ma is és holnap is ugyanez lesz a szitu :) szép álmokat ♥"

"...teMiraezvalami(féle)áthárítás/ez az "én is elhagyjam magamat..."/mert akkor az Ő, az ISmeretlen cselekvő már nem te vagy// valami olyan valaki cslekedete által befolyásolod magad, ami nem biztos egyáltalán, hogy szükségszerű..., vagyis akkor nem is olyan, azaz, az sem biztos, hogy személyes a(z) okod...viszont akkor takargatsz valamit ami a való:D! - na za HADDSZÓLJON! hacsaknemszemélyesvalami..."

"énpéldáulstresszoldónak hirtelen a kezemügyében lévő SZEREMLEY birtokbor(t) választottam(atöbbiamúgyis​üresvolt): 1/2 (0,75 litricc) - ét a szomszédomnak ajándTékozoltam / elcsodálkoztam a világlátott Hubán, hogy nem használja ki nevének gyönyörű voltát: -Y+ SZERELEM ez a neved borba fojtott szerelmetes HYUBA! ne vedd zokon hogy BIROM BORO:D / busongó SZERELME'Y'M televényét ma nem BANOM ha leisszuk magunkat a sárgaholdig/​s Tényleg ahogy véletek fogy a borosholdingem úgy AHOGY tökborzongvaFOGYatkozik a szellemi birtokom:(:!3MMkrisztaKedvesYpszilonok!​:) - Yolbenyakalvatlan néktek vallahogymondommég: de nem bánom:borittasanbatranbeva​llomahótbarót: manapságlegjobbhódborbanbo​ldogtalannaklenni..."

...és ma, amikor új nap virradt: :)

"Jó reggelt, egyrészt, süt a nap, másrészt, az alkohol is lassan elpárolog belőled. Most nem esik jól és nehéz legyűrni a torkodon, de ilyenkor egy pár falat szénhidrátot, kenyeret (fehér a legjobb erre az esetre) kell enni, és sok vizet, mégha nehezen is nyeled le és esetleg hányingered van. Ha mégsem így van, vagy jobban vagy már, akkor pedig kávé, cukorral, mézzel, ilyesmik. és friss levegő, első körben az ablaknál, aztán még ebéd előtt esetleg egy kis séta."

"A tegnap miatt pedig nem elnézést kérni senkitől. A te életed része volt az is, és nem megyünk le kutyába, 'ekszkuzálni' magunkat, hogy jaj, ne haragudjatok, ez rám nem jellemző, és most olyan hülyén érzem magam, mert tudjátok, én mindig olyan kis decens vagyok. Nem. Büszkének lenni arra, hogy ki merted adni, ami belül feszít."

„Mirám... most én is a gödör mélyén vagyok. :( DE mindig van kiút. Bízom benne, hogy már sokkal jobban vagy. :) Puszillak”

„Draga kedvesem, remelem kilabalsz ebbol az allapotbol. Barcsak ott lehetnek veled, vagy te itt velem. Neked csak az hianyzik, hogy egy jo ember szeressen, de tudom, hogy azt a legnehezebb talalni.""Szia Meli ! Nem szeretnélek zavarni,csak röviden.
Sajnálom, hogy tegnap kiborultál, bizonyára jó okod volt rá.
Tudom, hogy nem igazán számít a véleményem, de nekem ez nagyon tetszett!!!!!
Annyira esendő,emberi és őszinte volt a megnyilvánulásod!
Szerintem az ilyenfajta megborulás szükséges,olyan mint betegség esetén a láz.Elég szar, de tisztít,gyógyít.
Remélem már jobban vagy, és errefelé ma hétágra süt a nap!!!!!
Kellemes(ebb) hétvégét !
ui.:az is szimpatikus volt, hogy mennyien támogatnak és aggódnak érted! Ha én kitennék ilyesmit, kb. 2 emberke venné komolyan :) . Puszi"

Hát, azt hiszem, ennyi. A teljesség igénye nélkül, nem prioritási sorrendben, hanem kronológiailag idéztem az üzenetekből.  A lényeg benne van a pirossal/lilával kiemelt részekben. Amit érzek, az nehezen kifejezhető, de talán megpróbálom elmondani. A legrelevánsabb érzésem a DERŰ és nyugalom. Egyszerűen mosolyognom kell, olyan jóleső érzés, hogy ennyi ember törődik velem. Ez tudniillik azért csodaszerű hihetetlen, mert nem vagyok egy társas lény, egy közösségi típus, egy olyan „üljünk össze, igyunk valamit és beszéljük ki a problémákat” ember. Döbbenet, de az üzenetek íróinak egy részét CSUPÁN (!!!) – és itt most mennyire nem helyénvaló ez a szó... – virtuálisan ’ismerem’, másokat meg éppen hogy csak... Na most ezek után mondja nekem valaki, hogy szart sem érnek a közösségi médiákon kreált ismeretségek...

Egyszóval, példaértékű dolgok történtek itten a tegnapi krízisem folytán, empátia és tolerancia, valamint őszinte segítőkészség terén. Az én publikus-kritikus éjszakám korántsem jajkiáltás volt, mégis – rengeteg ember reagált vissza és nyújtott kezet és vigaszt nekem. Nos, ezt nem lehet eléggé megköszönni. Ha nem lennék ilyen pocsékul fizikailag, legszívesebben keblemre ölelnék mindenkit, mindenféle pátosz nélkül, de komolyan... J Mindenesetre, Nektek, „barátaim”, úgy hiszem, egy őszinte, szívből jövő és derűs KÖSZÖNÖM is megteszi. És az ígéret, hogy ha Ti kerültök a gödör mélyére, akkor számíthattok rám, vice versa. J

http://www.youtube.com/watch?v=DAQ4sJZ5IsU