Hírek a nagyvilágból

Híreket kaptam Angliából. (Jó, tudom, nem Anglia, hanem Egyesült Királyság, de ez valahogy nem jön a számra soha...) Úgy tűnik, a szállás kérdést sikerül megoldani. Egy egyetemi évfolyamtársam által ajánlott magyar nő adja ki a kis padlásterét, elég jutányos áron. A lakhandi Essex-ben van, és bár nincs közel London igazi belvárosa, a zsákutcában fekvő, zsebkendőnyi kerttel rendelkező házacska, - - mely egyébként egy burjánzó zöld erdő és park mellett fekszik - talán kárpótol a reggeli hosszadalmas utazások miatt. /metró egyébként elérhető távolságban.../ Fura dolog, amikor az ember így próbálgatja „távszervezgetni” az elkövetkezendő kinti életét... A tanulságos és kiábrándító tapasztalatokról majd alkalomadtán beszámolok az angol blogban. Most már „csak” állást kellene találni, minél hamarabb, és akkor meg lennék nyugodva. Tudom, hogy ez lesz a legnagyobb kihívás.

Híreket kaptam Kínából. A Húgom most várja a hetedik kisbabáját. A vészmadárkodó (itteni) család ellenére jól és aktívan viseli a másállapotot. Olyannyira, hogy most vettek fel kölcsönt, és építkeznek. Hugiék saját iskolát alapítottak, ahol angolt tanítanak a kínai kisgyerekeknek. Már van három anyanyelvi tanáruk, és a testvérem egyre inkább konkrét választ vár, hogy kimegyek-e segíteni, tanítani suliban. Októberre mindenképpen akar maga helyett egy helyettesítő tanárt, mert akkor jön a baba. Szeretné, ha én lennék az. Mondtam neki, hogy annyit legalább meg kellene tanulnom odáig kantoni nyelven, hogy megértsem a következő, igen fontos mondatokat, hogyha azok egy kétségbeesett vágott szemű kiskölök szájából hangzanak el: „Tanár néni, pisilnem kell!”, vagy „Tanár néni, szomjas vagyok!”, és végül „Tanár néni, szeretlek!” J Ezek azért olyan kijelentések, amelyekre illik érdemben reagálni. Egyszóval – gyorstalpaló on-line kantoni nyelvlecke kerestetik!

Híreket olvastam Magyarországról. Holnap május elseje, több – egymással a legkevésbé sem összefüggő - szempontból is emlékezetes nap lesz. Majálisok országszerte, melyeket elmos az oly sokszor áldott és átkozott májusi eső. János Pál pápát boldoggá avatják a Vatikánban. (Most elkezdett nagyon hiányozni a rövid, de igen emlékezetes római vakációm, a Szent Péter téren és a bazilikában történt varázsos csavargásaim a Lányommal és a barátnőmmel... Egyáltalán: mi csodás dolgot kell művelni a földi létben, hogy valakit boldoggá avassanak...?!) Holnaptól szabad munkavállalás Ausztriában és Németországban, a magyarok számára is. Nem is értem... Eddig is, és ezután is pontosan ugyanannyi (sok...) reménytelen magyar ember vándorol ki és keres munkát és megélhetést nyugati szomszédainknál is, meg szerte a világban. Holnap – Anyák napja. Az összes eddig felsorolt eseményből talán a legfontosabb. Lehet válogatni, ki-ki saját habitusa szerint.

Nekem „csak” a gyönyörű, reményekkel és szerelmekkel, fürtös virágokkal és bódító illatokkal, színes ruhákkal és tarka kendőkkel teli csodás május első napja lesz. :)