Magam vagyok

Az Ildikókról jut eszembe. Hogy mennyire fontos szerepet töltöttek be az életemben, és töltenek most is.

Először is a Húgom, aki Ildikó, és több mint 10 éve távol él tőlem. Kínában, Hong-Kong mellett, Kanton tartományban. Van egy japán férje, hat gyönyörű gyermeke. Munkája, amit szeret, otthona, ahol nyugodtan élhet, céjai és tervei, és mindenek előtt hite. Boldog, hála Istennek. Boldogtalan én vagyok, - egoistán boldogtalan – mert az ember, akit a legfontosabbak és legszeretettebbek közé tartozik, nagyon régóta nincs velem.

Másodszor a legjobb barátnőm, aki Ildikó szintén. Több mint 10 éve nem távol él tőlem. Kanadában, Vancouverben. Van egy okos férje, két gyönyörű gyermeke. Munkája, amit szeret, otthona, ahol nyugodtan élhet. Mostanában találtunk újra egymásra, és remélem, hogy boldog. Boldogtalan én vagyok, önzőn boldogtalan, mert a lélekben hozzám legközelebb álló barátom régóta nincs velem – és nagyon soká fogok találkozni Vele.

Harmadszor a lányom, aki csak szegről-végről Ildikó, - Marity Bianka Ildikó – a fentebb felsorolt két személy iránti tiszteletből és szeretetből. Ő ugyan még velem él, de néha már úgy érzem, hogy lélekben egyre távolabb. Érthető ez egy majdnem 18 éves fiatal felnőttől. A szerelem, a barátok, az iskola, az egyéb közösségek lassan hátrébb szorítanak a priorizációs listán. Csak remélni tudom, hogy ez nem érzelmi hátrébb sorolást jelent. Csupán annyit, hogy most más jellegű kapcsolatokban kell megtalálnia a helyét, más élethelyzetek lettek fontosabbak vagy ad hoc – „élendőek”.

Legvégül pedig eszembe jut a férjem. Az Ildikókhoz effektív nincs köze, bár két adekvát dologban nagyon is. Egyrészt Ő is dobogós helyet foglal el a Szeretettek és Számomra Fontosak között. Másrészt pedig – és ez is egy szomorú közösség: Ő is távol él tőlem, több mint egy hónapja, több mint egy éve, de mintha évtizedek lennének. Dél Koreában, Szöultól nem messze, Gwangju városkában, több ezer kilométerre tőlem. Ez az én szomorkás rondóm, Ildikó napja alkalmából. Mert rá kell hogy ébredjek újra, hogy azok az emberek, akiket szeretek, akik erőt adhatnának a mindennapokban, akikre szükségem van vagy lenne, távol vannak – vagy kerülnek lassan – tőlem, - és nem csak földrajzi értelemben.

Isten éltesse az Ildikóimat.

Tóth Árpád: Magam vagyok

Magam vagyok. Nagyon.
Kicsordul a könnyem. Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Farigcsálok lomhán egy dalon.
Vézna, szánalmas figura, én. Én, én.
S magam vagyok e föld kerekén.